A megújuló energiaforrások alkalmazása a lakosság körében, mint ahogy világszerte, hazánkban is jelentősen nőtt az elmúlt években. A napelemes rendszerek segítségével ugyanis, egy kifogyhatatlan forrás, a napsütés segítségével a napenergiát villamos energiává tudjuk átalakítani.

A jövőbeni cél pedig a szektor még inkább növekvő pályára való állítása, a lakossági kereslet folyamatos növelése és fenntartása a sok jelenleg bizonytalan változás, a szaldó- vs. bruttóelszámolás módosulás, tervezett teljesítménydíj bevezetése, az új részleteiben még pontosítatlan lakosságot érintő, pályázati kiírás mellett is.

Jelenleg működő szaldóelszámolási rendszer

Ma a házak tetején elhelyezett napelemek termelését egy oda-vissza forgó mérőóra méri. Fogyasztás alatt az egyik irányba, míg abban az időszakban, amikor termelődik az energia a másik irányba számlál.

Napjainkban a napelemes rendszereket használó háztartások a megtermelt energiát azonos egységárú kitermelési (amikor is a fogyasztó elhasználja a hálózatból a tárolt energiát) és visszavásárlási (amikor is a fogyasztó által a hálózatba betáplált plusz energiát értékesti a szolgáltatónak) díjon tudják elszámolni. Jelenleg kilowattokat számol a rendszer mindkét oldalon egységesen. Ez a momentán alkalmazott szaldós elszámolás azt jelenti, hogy az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell csak rendezni az áramszolgáltató felé. Tehát, ha a napelemes rendszer termelése teljes mértékben lefedi a háztartás fogyasztását, abban az esetben számlát fizetni nem szükséges, sőt a pluszban, ezen felül megtermelt villamos energiát a szolgáltató visszavásárolja és visszatéríti az ellenértékét a fogyasztó számára, ami nem utolsó szempont a napelemes rendszer kiépítési költségének megtérülése szempontjából.

Az újonnan bevezetni tervezett bruttó elszámolási rendszer és teljesítmény díj

Az eddigi éves összegzésben történő szaldó elszámolás, vagyis az egységes kilowatt elszámolás helyére újonnan az Uniós szabályozások alapján 2024 január elsejétől külön-külön bruttó egységárasított rendszer lépne érvénybe. Csak ezen határidőig megkötött szerződések maradhatnak szaldóelszámolásban, ha nem kaptak vissza nem térítendő támogatást a rendszereik kiépítéséhez. A bruttó elszámolásban azonban, borul az eddigi egyik fő előny, miszerint a napelemes rendszerek használói nem függnek az áram árának változásától.

A másik opció az átalakításra az elosztói teljesítménydíj bevezetése, mely nulla forintban van meghatározva ideiglenesen. Ez azt jelenti, hogy a lakossági felhasználók ingyenesen tárolják az energiát a központi hálózaton. Ez a díj a 4 kW feletti kiserőművek hálózat használati díjának lenne nevezhető és az emellett ingyenes energiaraktározást hivatott megszüntetni.

A tervben szereplő új pályázat

A cél továbbra is a napelem rendszerek kiépítésének támogatása a lakosság körében, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szeptemberi hónapban tett nyilatkozata is megerősített. Ebben egy 30-40%-os megtakarítást biztosító Uniós támogatásról adott tájékoztatást. A tervek szerint azonban a  kiírás inkább a nehéz helyzetű, elmaradottabb régiókban, a nagy családosoknak tenné elérhetővé a tendert, mindezt már az új elszámolási rendszerben megvalósítva a mostani szaldóelszámolás helyett.

Miután a tervezetet az Európai Bizottsággal szükséges megvitatni, 2021 júliusi dátummal lehet ettől több konkrétumra számítani a tekintetben, hogy pontosan kik lesznek a célcsoport, milyen beruházásra, milyen mértékben kaphatnak támogatást.

A változás hatása a piacra

A tervezett változtatásoknak több negatív hatása is lehet a napelemek iráni lakossági keresletre. Az eddigi nagyon kedvezőnek számító 9-10 éves megtérülést, így nem lehet pontosan kiszámítani, hiszen alapvetően az időjárás sem kalkulálható előre, ennek tetejébe bármikor módosulhatnak a vételi és visszavásárlási árak, a hálózathasználati díj bevezetésre kerülhet, túl sok ismeretlen tényezőt generálva. Ennek következtében a tervezésnél csak becslésekkel lehet némileg csökkenteni a bizonytalanságot. A piaci kereslet visszaesés azonban egyáltalán nem kedvezne a kormány jövőbeni energetikai céljainak sem, miszerint a cél, hogy hazánk elérje tíz év alatt az átlag 4 kW-os lakossági rendszerek 31000-ről a 200000-re való növekedését és ezzel a 6000 MW energiatermelést.

A fent említett bizonytalanság kiküszöbölésére a háztartási akkumlátoros tárolók jelenthetnek megoldást, melyek saját maguk raktároznák el a háztartás túltermelését egy olyan időszakra, amikor ezt fel tudja a fogyasztó hasznosítani. Ugyan ez a terület is erősödik és fejlődik, mégsem várható egy hamar a nagyszámú terjedése.

Az új pályázat hatásait vizsgálva, visszatekinthetünk a 2016-ban bezengett Otthon Melege program kapcsán megtörtént piaci keresletet blokkolásra, amikor is az emberek egy új támogatás bevezetésének hallatán kivárnak, majd a végén szembesülnek vele, hogy bele sem esnek abba a vékony rétegbe akiket érinthet a támogatás összege. Általában a pályázatok lezárulása után pedig újra egy kivárásos állapot miatt korlátozódik az egyébként jól fejlődő lakossági napelem piac. Ez a hatás új pályázat kapcsán is tetten érhető volt, mely azóta valamelyest változott, miután bejelentésre került és körvonalazódott a hátrányos helyzetű célcsoport, kiejtve ezzel sok várakozót az igénylők köréből.

Összegezve a sok változó és tervezés alatt álló tényező miatt nem érdemes kivárni. Igaz, hogy a fő cél továbbra is az lesz, hogy 10 év körül tartsák a megtérülési mutatókat, fokozzák a beruházási kedvet, hiszen az EU és a magyar vezetés érdeke is ezt szolgálja. Sokak szerint bízni lehet, hogy a szaldóelszámolás után is valamilyen formában kedvező felállás kerül bevezetésre, hiszen a kereslet csökkenése nem áll senkinek az érdekében. A jelenlegi információk alapján a vissza nem térítendő támogatást választóknak, azonban figyelembe kell venni az új, eddig ködös elszámolást. A teljes beruházást készpénzből megvalósítók tudnak a szaldóelszámolásban maradni még egy ideig, így számukra előnyös lehet a mielőbbi beruházás, ami jelenleg pontosabb adatok alapján számítható ki, biztosabb alapokon nyugszik, ráadásul, minnél előbb építik ki a megújuló erőforrással működő rendszerüket, annál hamarabb élvezhetik előnyeit.