Bizonytalanság a lakossági napelem piacon

A megújuló energiaforrások alkalmazása a lakosság körében, mint ahogy világszerte, hazánkban is jelentősen nőtt az elmúlt években. A napelemes rendszerek segítségével ugyanis, egy kifogyhatatlan forrás, a napsütés segítségével a napenergiát villamos energiává tudjuk átalakítani.

A jövőbeni cél pedig a szektor még inkább növekvő pályára való állítása, a lakossági kereslet folyamatos növelése és fenntartása a sok jelenleg bizonytalan változás, a szaldó- vs. bruttóelszámolás módosulás, tervezett teljesítménydíj bevezetése, az új részleteiben még pontosítatlan lakosságot érintő, pályázati kiírás mellett is.

Ma a házak tetején elhelyezett napelemek termelését egy oda-vissza forgó mérőóra méri. Fogyasztás alatt az egyik irányba, míg abban az időszakban, amikor termelődik az energia a másik irányba számlál.

Napjainkban a napelemes rendszereket használó háztartások a megtermelt energiát azonos egységárú kitermelési (amikor is a fogyasztó elhasználja a hálózatból a tárolt energiát) és visszavásárlási (amikor is a fogyasztó által a hálózatba betáplált plusz energiát értékesti a szolgáltatónak) díjon tudják elszámolni. Jelenleg kilowattokat számol a rendszer mindkét oldalon egységesen. Ez a momentán alkalmazott szaldós elszámolás azt jelenti, hogy az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell csak rendezni az áramszolgáltató felé. Tehát, ha a napelemes rendszer termelése teljes mértékben lefedi a háztartás fogyasztását, abban az esetben számlát fizetni nem szükséges, sőt a pluszban, ezen felül megtermelt villamos energiát a szolgáltató visszavásárolja és visszatéríti az ellenértékét a fogyasztó számára, ami nem utolsó szempont a napelemes rendszer kiépítési költségének megtérülése szempontjából.

A másik opció az átalakításra az elosztói teljesítménydíj bevezetése, mely nulla forintban van meghatározva ideiglenesen. Ez azt jelenti, hogy a lakossági felhasználók ingyenesen tárolják az energiát a központi hálózaton. Ez a díj a 4 kW feletti kiserőművek hálózat használati díjának lenne nevezhető és az emellett ingyenes energiaraktározást hivatott megszüntetni.

Miután a tervezetet az Európai Bizottsággal szükséges megvitatni, 2021 júliusi dátummal lehet ettől több konkrétumra számítani a tekintetben, hogy pontosan kik lesznek a célcsoport, milyen beruházásra, milyen mértékben kaphatnak támogatást.

A tervezett változtatásoknak több negatív hatása is lehet a napelemek iráni lakossági keresletre. Az eddigi nagyon kedvezőnek számító 9-10 éves megtérülést, így nem lehet pontosan kiszámítani, hiszen alapvetően az időjárás sem kalkulálható előre, ennek tetejébe bármikor módosulhatnak a vételi és visszavásárlási árak, a hálózathasználati díj bevezetésre kerülhet, túl sok ismeretlen tényezőt generálva. Ennek következtében a tervezésnél csak becslésekkel lehet némileg csökkenteni a bizonytalanságot. A piaci kereslet visszaesés azonban egyáltalán nem kedvezne a kormány jövőbeni energetikai céljainak sem, miszerint a cél, hogy hazánk elérje tíz év alatt az átlag 4 kW-os lakossági rendszerek 31000-ről a 200000-re való növekedését és ezzel a 6000 MW energiatermelést.

A fent említett bizonytalanság kiküszöbölésére a háztartási akkumlátoros tárolók jelenthetnek megoldást, melyek saját maguk raktároznák el a háztartás túltermelését egy olyan időszakra, amikor ezt fel tudja a fogyasztó hasznosítani. Ugyan ez a terület is erősödik és fejlődik, mégsem várható egy hamar a nagyszámú terjedése.

Az új pályázat hatásait vizsgálva, visszatekinthetünk a 2016-ban bezengett Otthon Melege program kapcsán megtörtént piaci keresletet blokkolásra, amikor is az emberek egy új támogatás bevezetésének hallatán kivárnak, majd a végén szembesülnek vele, hogy bele sem esnek abba a vékony rétegbe akiket érinthet a támogatás összege. Általában a pályázatok lezárulása után pedig újra egy kivárásos állapot miatt korlátozódik az egyébként jól fejlődő lakossági napelem piac. Ez a hatás új pályázat kapcsán is tetten érhető volt, mely azóta valamelyest változott, miután bejelentésre került és körvonalazódott a hátrányos helyzetű célcsoport, kiejtve ezzel sok várakozót az igénylők köréből.

Összegezve a sok változó és tervezés alatt álló tényező miatt nem érdemes kivárni. Igaz, hogy a fő cél továbbra is az lesz, hogy 10 év körül tartsák a megtérülési mutatókat, fokozzák a beruházási kedvet, hiszen az EU és a magyar vezetés érdeke is ezt szolgálja. Sokak szerint bízni lehet, hogy a szaldóelszámolás után is valamilyen formában kedvező felállás kerül bevezetésre, hiszen a kereslet csökkenése nem áll senkinek az érdekében. A jelenlegi információk alapján a vissza nem térítendő támogatást választóknak, azonban figyelembe kell venni az új, eddig ködös elszámolást. A teljes beruházást készpénzből megvalósítók tudnak a szaldóelszámolásban maradni még egy ideig, így számukra előnyös lehet a mielőbbi beruházás, ami jelenleg pontosabb adatok alapján számítható ki, biztosabb alapokon nyugszik, ráadásul, minnél előbb építik ki a megújuló erőforrással működő rendszerüket, annál hamarabb élvezhetik előnyeit.